- Online
- Video
- Kis lepes az embernek nagy lepes az emberiségnek
július 21-én, szerdán 15 órakor lesz a révfülöpi temetőben. Gyászoló család
Elcsitul a szív, mely értünk dobogott, Elpihent a kéz, mely értünk dolgozott, Lelkünkben élni fogsz, míg szívünk dobog De te számunkra nem leszel halott, Élni fogsz, mint a csillagok. " Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÁRIK FERENC 86 éves korában csendesen megpihent. július 20-án, kedden 9. 30-kor kezdődő gyászmisét követően lesz a tapolcai régi temetőben. Gyászoló család
Az én életem olyan volt, mint a szép nyár. Életem véget ért. Oly hirtelen jött halálom, ki sem tudom mondani: Isten veled családom. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FÜLÖP LAJOS (Kityró) 63 éves korában váratlanul elhunyt. július 21-én, szerdán 10 órakor kezdődő gyászmisét követően lesz a nemesgulácsi temetőben. Gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesapánk KISS ANDRÁS életének 74. évében, 2020. november 19-én örökre megpihent.
Online
Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin tették meg az első lépéseket a Holdon, ekkor hangzott el a mára már szállóigévé vált mondat: "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. " Érdekesség, hogy az Apollo űrruha szoborrá alakított másolata látható a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában. Az előadó videókkal is színesítette az előadást, például az egyikben egy űrhajós mutat be egy igen érdekes kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson. A vizes kísérlet ide kattintva elérhető. Tényleg megtörtént a holdra szállás? Az előadáson kiderült, hogy miért lobog a zászló a felvételeken, ha a Holdnak nincs is légköre. Nixon, amerikai elnök külön kérésére készítettek egy olyan zászlót, amelyet úgy támasztottak ki, hogy úgy tűnjön, mintha lobogna – mesélte Dr. Nagy Andrea. Hogy lehet az, hogy a Holdon hátrahagyott lábnyom érdes, míg Neil Armstrong – aki elsőként lépett a Hold felszínére – űrruhájának a talpa sima? Merülhet fel a kérdés a szkeptikusok részéről. Az előadó elmondta, hogy a lábnyom nem Armstrongé, hanem a másik űrhajósé Buzz Aldriné.
Az szovjet űreszköz feladata eredetileg az volt, hogy leszálljon a hold felszínére, a landolás azonban sikertelennek bizonyult. Kiemelt kép: Corbis / Getty Images
Ha Neil Armstrong megélte volna a 90. születésnapját, talán ő lett volna az egyik legboldogabb a NASA és a SpaceX történelmi küldetése miatt. Valószínűleg ő sem gondolta volna, hogy több mint 50 évvel a Holdra lépése után is csak próbálkoznak megközelíteni az akkori teljesítményét. A túlélő
Instagram/ neilarmstrongofficial A hidegháború alatt az Egyesült Államok lényegében minden versenyt elveszített a Szovjetunió ellen az űr meghódításáért. 1961-ben azonban az akkori elnök, John F. Kennedy meghirdette a mára már jól ismert Apollo-programot, aminek célja az volt, hogy a Holdra elsőként amerikai űrhajós léphessen. Az akkor már űrhajósként szolgáló Armstrong számos bevetést csak nagy szerencsével élt túl. A koreai háborúban repülőgépe ütközött egy direkt erre a célra használt kifeszített huzallal, később parancsnokként már Gemini-8 űrhajóján hibásodott meg az egyik hajtóműve, illetve egy holdkompról is kapitulálnia kellett tűzeset miatt, de az összes kalandot ép bőrrel megúszta. Apollo-11
A kritikus helyzetekben is helytálló Armstrong bizonyított eleget ahhoz, hogy őt válasszák az Apollo-11 parancsnokának 1969-ben, aminek célja a Holdra szállás volt.
Video
Collins egyike volt a küldetés háromfős legénységének, igazán nagy hírnevet viszont nem szerzett, mivel sosem lépett a holdfelszínre. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne hárult volna rá komoly feladat a misszió során. Az asztronauta a holdra le nem szálló parancsnoki modul pilótája volt. Míg Armstrong és Aldrin az Eagle (Sas) nevű eszközzel landolt, majd a felszínen dolgozott, addig a parancsnoki modul Collins irányításával keringett, és ő navigálta az űrhajót az Armstrongot és Aldrint szállító holdkomphoz. A felkészülés során Collins társaitól sok szempontból eltérő képzésben vett részt. Ezalatt személyesen állított össze egy 117 oldalas könyvet, amiben 18 különböző forgatókönyvet vázolt arról, hogy hogyan is vehetné fel később Armstrongot és Aldrint. Egy későbbi interjúban Collins azt mondta, nagyon féltette társai életét, és attól is tartott, hogy ha egyedül tér vissza a földre, egyfajta kiválasztottként tekintenek majd rá – a szerény asztronauta ezt mindenképp el akarta kerülni.
A Masat–1 MO–72 (a magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kg tömegű, 10 cm élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, több más műhold társaságában, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén, a Francia Guyana-i Kourou melletti Guyana Űrközpontból. A műholdon helyet kapott egy VGA-felbontású kamera is. A BME 2015. január 8-án bejelentette, hogy előzetes kalkulációjuk szerint valamikor január 10-e körül, a folyamatosan süllyedő pályamagasságú Masat−1 visszatér a légkörbe és megsemmisül, ami végül is valamikor január 9-én 23. 15 és január 10-én 0. 45 közt történt meg. [2]
indexkép forrása:, szövegek forrásai: [1]; [2]
Itt hangzott el Armstrong híressé vált mondata:
"Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek. " Magyarok az űrprogramban Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) az első magyar a világűrben, vele pedig a magyarok a hetedik nemzet, amelynek képviselője ott járt. Vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, akinek az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az űrbe jutni. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. Később legnagyobb élményeire így emlékezett vissza:
"Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. – Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött. "
Kis lepes az embernek nagy lepes az emberiségnek
(A "majdnem" egyszerű magyarázata az, hogy az asztronauták az utolsó pillanatban, eltérve a forgatókönyvtől, úgy döntöttek, kevesebbet várnak a landolás és a holdra lépés között – így a magyar tévé stábja egyszerűen lemaradt az élő közvetítésről. ) Ebben a pillanatban égtek bele azok a képsorok is az emberiség közös kultúrájába, amelyeket máig milliárdok őrzünk az emlékezetükben. Még azok is, akik talán nem is éltek 1969-ben: a következő generáció számára ehhez a nyolcvanas-kilencvenes évek meghatározó popmédiuma, az MTV járult hozzá, amelynek első és máig legismertebb főcíme is az Apollo-11 holdsétája. 2. Műholdvevő a birkák között
A közvetítésben a legfontosabb szerepet – szintén az eredeti tervtől eltérően – ausztrál műholdvevők játszották, elsősorban a Canberra melletti Honeysuckle Creek 26 méter átmérőjű tányérja, amelyet tartalékként vetettek be két másik ausztrál berendezéssel együtt. Honeysuckle-nál azonban sokkal nagyobb hírnévre tett szert az óceánparttól néhány száz kilométerre fekvő Parkes melletti vevőberendezés, amely csak a landolás első perceit vette és küldte tovább a NASA felé.
Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a holdraszállásról készült képeken nem vetített háttér szerepel, csupán optikai csalódásról van szó. Mi marad az utókornak? Érdekesség, hogy más országok is küldtek a Hold feltérképezésére keringőegységet és a felvételeken látszanak azok az eszközök, amiket az Apollo csapata hátrahagyott – mesélte az előadó. Az egyik űrhajós a családi fotóját hagyta ott, de a Holdon maradt 12 bakancs és egy Nixon emléktábla is. Akinek pedig golfozni támadna kedve a Holdon, megteheti ugyanis az egyik űrhajós, aki arra volt kíváncsi, hogy milyen messzire tud elütni egy golflabdát a Holdon, otthagyott néhány labdát. Ami a jövőt illeti, a NASA a következő 10 éven belül emberek részvételével expedíciókat küld a Marsra. Távlati céljuk pedig a Mars kolonizálása, amely projektnek a neve Apollo – 50 – zárta gondolatait Dr. Nagy Andrea. SZTEinfo - Móczár Dóra
Hagyományos fotókon nem igazán látható az építmény, de bizonyos műholdak rendelkeznek olyan radarral, ami képes kimutatni a szerkezet jelenlétét. Valami volt odafent
Az összeesküvés-elméletek hívei között népszerű történet, hogy Aldrin a holdon tartózkodva egy UFO-t észlelt. A legendának van valóságalapja, de csakis akkor, ha az UFO-t eredeti értelmében – azonosítatlan repülő tárgyként – használjuk, és nem idegen űrjárműként hivatkozunk rá. Aldrin egy későbbi interjúban elmondta, hogy a misszió harmadik napján egy különös objektumot pillantott meg az űrhajó közelében. A legénység akkor nem jelezte a földi irányításnak az eseményt, mert tudták, hogy az feleslegesen nagy nyilvánosságot kapna, ők pedig
nem akartak alapot adni semmiféle földönkívüli-észlelésről szóló mendemondának. Már csak azért sem, mert volt logikus magyarázat a jelenségre: Armstrongék akkor arra jutottak, hogy az objektum az űrhajóhoz tartozó négy modul egyike lehetett. Ma viszont már a szakértők többsége úgy gondolja, hogy az asztronauták az Apollo-11-gyel versenyző, és a Hold felé tartó szovjet holdszondát, a Luna-15-öt láthatták.
- Kis lépés az embernek nagy lépés az emberiségnek teljes film
- "Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek." - az űrkutatás hete októberben
- Nagy és kis ügyvédi iroda