Ezen munkájának alkalmazásai közé tartozott az elektronmikroszkóp kifejlesztése, ami sokkal jobb felbontással rendelkezik, mint az optikai mikroszkóp, köszönhetően az elektronnak a fotonéhoz képest rövidebb hullámhosszának. Anyaghullám
Anyagi részecskékhez rendelhető hullám. Először amerikai fizikusok mutatták ki az anyaghullámokat kísérletileg: nagy sebességgel repülő elektronok találkozásakor interferencia jön létre, az interferenciakép koncentrikus gyűrűkből áll. Egy részecske anyaghullámának hossza annál kisebb, minél nagyobb a részecske sebessége és tömege
Hullám-részecske kettősség – Wikipédia
A fény hullámhossza az ilyen mintákból kiszámítható. Maxwell az 1800-as évek második felében a fényt elektromágneses hullámok terjedéseként magyarázta egyenletei felállításával. Ezeket az egyenleteket kísérletileg igazolták és Huygens elképzelése széles körben elfogadottá vált. Thomson és az elektron [ szerkesztés]
A 19. század zárásakor, az atomelmélet ügye, miszerint az anyag elkülöníthető részecskékből, vagy atomokból áll, jól megalapozott volt. Az elektromossággal – amiről eleinte azt gondolták, hogy folyadék – kapcsolatban megértették, hogy az elektronokból áll, ahogy azt omson demonstrálta bedolgozva Rutherford munkájába, aki katódsugarak felhasználásával azt kutatta, hogy elektromos töltés hatol át a vákuumon a katódról az anódra. Röviden, kiderült, hogy a természet részecskékből áll. Ugyanakkor a hullámok tulajdonságait is jól ismerték, az olyan jelenségekkel együtt, mint a szórás és az interferencia. A fényt hullámnak gondolták, amint Thomas Young kétréses kísérlete és az olyan jelenségek, mint a Fraunhofer-szórás világosan demonstrálták a fény hullámtermészetét.
Fizika - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
Az egyes képeken növekvő számú fotont használtak, minden egyes foton becsapódását annak helyén az elektronika egy fényfolttal jelölte meg. Az első egy-két képen a foltok eloszlása csaknem véletlenszerű, majd növekvő fotonszámok esetén egyre tisztábban kirajzolódik az éles kép, ugyanúgy mint a kettős rés interferenciaképén. Mi tehát akkor a foton, részecske vagy hullám? A válasz az, hogy mindkettő, de a körülményeknek megfelelően hol az egyik, hol a másik tulajdonsága nyilvánul meg. Amikor a fény terjed, akkor hullámként viselkedik, de amikor műszereinkkel (fotódetektor, fényérzékeny film) elfogjuk, érzékeljük, akkor mindig részecskének mutatja magát. Ezt a kettősséget felismerve a fizikusok célja az lett, hogy olyan elméletet találjanak, amely magában foglalja mindkét viselkedést. A kvantumfizika (szűkebb értelemben a kvantumelektrodinamika) éppen ilyen elmélet, amit 50 évvel a kvantumfogalom megszületése, vagyis Planck 1900-as hatáskvantumának megjelenése után dolgoztak ki, és azóta igen sikeresen alkalmaznak.
A fény kettős természete
Az Aberdeeni Egyetemen George Paget Thomson elektron nyalábot ejtett vékony fémrétegre és megfigyelte a megjósolt interferenciaképet. A Bell Laboratóriumokban Clinton Joseph Davisson és Lester Halbert Germer vezette keresztül nyalábját egy kristályrácson. De Broglie 1929 -ben fizikai Nobel-díjat kapott hipotéziséért. Thomson és Davisson 1937 -ben kaptak megosztott Nobel-díjat kísérleti munkájukért. Nagyobb objektumok hullámtermészete [ szerkesztés]
Hasonló kísérleteket elvégeztek neutronokkal és protonokkal is. Az egyik leghíresebb közülük az Estermann–Stern-kísérlet amelyik 1930 -ban hidrogén molekulák és hélium atomok szóródását vizsgálta. Későbbi kísérletek szerzői is mind úgy találták, hogy az atomok és molekulák szintén hullámokként viselkednek. 1999 -ben a Bécsi Egyetem kutatói C 60 -fullerének szórását jelentették. A fullerének meglehetősen nagy, tömeges objektumok, 720 körüli tömegszámmal. A de Broglie hullámhossz 2, 5 pikométer volt a kísérletben, miközben a molekula átmérője 1 nanométer, azaz mintegy 400-szor akkora.
A fény tulajdonságai és kettős természete – Az ingatlanokról és az építésről
A fény képes elvégezni az elektronok kilépési munkáját, ami által létrejöhet a jelenség, azonban ezt nem a megvilágítás erőssége, hanem a megvilágító fény frekvenciája határozza meg. Tehát a kilépő elektronok sebessége csak a megvilágító fény frekvenciájától és a fém anyagára jellemző kilépési munkától függ. A fotoeffektus csak akkor jöhet létre, ha a fény frekvenciája nagyobb egy küszöbnél, a határfrekvenciánál. A fényelektromos jelenség magyarázatára Albert Einstein kidolgozta a fény fotonelméletét. Abból a feltevésből indult ki, hogy a fény elemi, oszthatatlan energiacsomagként (részecskeként, amit fotonnak nevezett el, E=h·f energiaadagokkal (h=Plank állandó)) viselkedik akkor, ha a fém felületén elnyelődik. Ez a h·f energiaadag fedezi az elektron kilépési munkáját (a fennmaradó rész mozgási energia formájában marad meg). Alkalmazása: riasztóberendezések, automatikus berendezések (aut. bekapcsolódó világítás – kivéve a hűtőket:D, ajtók, felvonók zárását ellenőrző biztonsági berendezések…), napelem (félvezető anyagból készült fényelektromos érzékelő, melyben fény hatására fezültség keletkezik, és áram indukálódik. )
Vén rókák - indavideo.hu
Az anyag kettős természete - Fizika kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
A fény hullámtermészetét az interferencia, fényelhajlás, és a polarizáció jelensége bizonyítja (hullámtulajdonságok):
interferencia:az a jelenség, amelynél a hullámok találkozásából származó eredő hullámkép erősítésekből és gyengítésekből áll. Pl a szappanhártyán vagy az olajfolton látható színes csíkok a fényinterferencia következményei. elhajlás: a hullám terjedési irányának változása, ha valamilyen akadály álla hullám útjában. Amennyiben ez az akadály egy optikai rács, a rács lehetővé teszi a fény hullámhosszának mérését, és alkalmazható színképek előállítására. polarizáció:a tranzverzális hullámokban több síkban is terjedhetnek rezgések. Ha egy ilyen hullámot keskeny résen bocsátunk át, a résből csak olyan hullámok lépnek ki, amelyek rezgésiránya párhuzamos a rés irányával. Alkalmazása: polárszűrők (fényképezőgép, napszemüveg-tükröző felületek zavart fényeinek kiszűrése)
Fényelektromos jelenség
A különböző fémekből megfelelő megvilágítás hatására elektronok lépnek ki. Ez a fotoeffektus.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! A fizikában hullám-részecske kettősség nek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám -, mind részecsketulajdonságokat. Ez a kvantummechanika egyik központi fogalma. Az ötlet az 1600-as éveknek a fény és anyag természetéről folytatott vitáiból eredeztethető, amikor Christiaan Huygens és Isaac Newton egymással versengő fényelméletük elfogadását javasolták. Albert Einstein, Louis de Broglie és mások munkájának köszönhetően ma megalapozott tény, hogy minden objektumnak van hullám- és részecsketermészete is (bár ez a jelenség csak nagyon kis skálán, például az atomokén érzékelhető), és a kvantummechanika átfogó elmélete nyújt megoldást erre a látszólagos paradoxonra. Előzményei: hullám vagy részecske [ szerkesztés]
Huygens és Newton; a fény legkorábbi elméletei [ szerkesztés]
A fény legkorábbi átfogó elméletét Christiaan Huygens terjesztette elő, különösképpen azt demonstrálva, hogyan interferálhatnak a hullámok ezzel hullámfrontot alkotva, ami egyenes vonalként terjed.
- A prédikátor lánya magyar szinkronnal
- Microsoft word letöltés ingyen magyar 2007 video
- A fény kettős természete
- Korhatáros szerelem 2 évad 1 rész