1. 1236-ban Julianus domonkos rendi szerzetes hírt hozott a keleti magyarokról és a várható tatár támadásró1. 2. Batu kán 1238-ban meghódolásra szólította fel IV. Bélát, aki nem engedelmeskedett. 3. A király 1240 decemberében Kijev elestének hírére hordatta körbe a véres kardot az országban, és kezdtek a keleti határokon erődítési munkákba. 4. 1241. március 12-én a tatár fősereg a Vereckei-hágónál elsöpörte Tomaj Dénes nádor seregét. A támadás déli szárnya, Kadan és Bödzsek veze- tésével Erdélybe tört be, míg északi szárnya, Orda és Bajdar vezetésével Lengyelország felől később érkezett az országba. 5. A tatárok nagyon gyorsan vonultak át az alföldi területeken, itt nem voltak várak és erődített városok, amelyek megállították volna őket. A gyors előretörést a főurak a kunok árulásának tudták be, ezért Pesten megölték Kötöny, kun fejedelmet. Válaszul a kunok déli irányba, dúlva, fosztogatva elhagyták az országot. A döntő összecsapásra a Sajó tiszai torkolatához közel fekvő Muhinál került sor 1241. április 10-11-én: a magyarok vesztettek, a király csak nehezen tudott elmenekülni.
Történelem vázlatok 5. , 6., 7. és 8. osztály - Magyarország az árpádok idején - A tatárjárás és az újjáépítés
IV. Béla politikája
IV. Béla (1235-1270) az apja – II. András – halála után került a trónra. Nagyapját, III. Bélát tekintette a példaképének. Hozzáfogott a királyi tekintély visszaállításához, a nagybirtokosok megfékezéséhez. Már az apja idejében is ellenezte a királyi vármegyék eladományozását, megkísérelte visszaszerezni a régi várbirtokokat (királyi bizottságok vizsgálták ki a "haszontalan" adományokat visszavegyék). Ezzel meglehetősen megromlott a király és a bárók közötti viszony. (Béla amúgy sem szerette a bárókat, anyja egykori gyilkosait – Bánk Bán). Tovább rontott a helyzeten, hogy a hadsereg növelése érdekében befogadta a tatárok elől menekülő kunokat. A mintegy 40 ezer kunt a Duna-Tisza közén (Kiskunság) telepítette le. Társadalmi ellentét húzódott a magyarok és a kunok között. A nomád pásztorkodással foglalkozó kunok sok kárt okoztak a környező földművelő lakosságnak. A nagybirtokosok annál is inkább szították a tüzet a kunok ellen, mivel a királyi hatalom esetleg ellenük is fordítható fegyverét látták bennük, és a törvény szigorúbban járt el a kunokat megsértő magyarokkal szemben, mint fordítva.
Tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején | Pécsi Tibor - YouTube
Az uralkodóval való ellentét miatt a főurak a legteljesebb közönnyel fogadták a tatár veszedelem hírét. A tatárok 1241 tavaszán három hadoszlopban törtek hazánkra. Főseregüket a Vereckei-hágón keresztül Batu kán vezette. Béla hevenyészve összeszedett csapatokkal, a várkatonaság maradványaival és néhány egyházi méltóság magánhadseregével indult ellenük. A magyar sereg a Sajó melletti Muhi-pusztán súlyos vereséget szenvedett, 1241. április 11-én. A király ugyan nagy nehezen megmenekült, de embereinek jelentős része elpusztult. Rogerius nagyváradi kanonok, aki szemtanúként élte át városa elfoglalását, Siralmas ének c. művében (Carmen miserabile) számol be a csatáról és az azt követő pusztításról. Béla a csata után II. Frigyes osztrák herceghez menekült, aki csak néhány dunántúli vármegye átengedése után engedte szabadon. Végül a dalmát tengerparton, Tran (Trogir) várában talált menedéket közel egy évig. Itt határozta el várandós feleségével, hogy ha lányuk születik Istennek ajánlják engesztelésül a maguk és országuk megmeneküléséért.
a királyi bíráskodás alá tartozás jogát. - A királyi vármegyerendszert kezdte felváltani a nemesi vármegye, amely élén ugyan a király által kinevezett főispán állt, de a megyei ügyeket a nemesség által választott tisztviselők (szolgabírák) végezték. A tatárjárás okozta emberveszteség nagy lökést adott az alávetett rétegek jogi egyesüléséhez. A földbirtokosok, ha dolgozókat akartak a birtokaikra, akkor több kedvezményt kellett adniuk a megfogyatkozott létszámú parasztságnak. Így a jogilag egységesülő jobbágyság egy, a szolgai állapotnál jóval magasabb jogszinten jött létre. A jobbágyok jogai: - szabad költözés; - ingóságokkal, szerszámokkal és telkükkel való rendelkezés és örökíthetőség joga. OTHER SETS BY THIS CREATOR
Hírmagazin | Sulinet Hírmagazin
A pusztítás mérlege
Megmenekülni csak a kőépületek,
leginkább a kővárak tudtak. Pl. : Pozsony, Esztergom vára – de magát a várost
feldúlták a tatárok, Pannonhalma. A lakosság 20-50%-a elpusztult a feltételezések
szerint, közel félmillió a két millióból. Egy külföldi krónikás szerint
Magyarország 350 éves fennállás után megszűnt létezni. A pusztítás főleg a
magyarságot érintette, a hegyvidékek lakosságát kevésbé. A dúlást követő
éhínségben is nagyon sokan meghaltak, hisz a 41-es terményt vagy a tatárok
vitték el, vagy learatni se tudták, s elmaradt számos helyen a vetés is, kevés
volt az élelem a megmaradtak számára is. IV. Béla reformjai
Rendet teremtett a
birtokviszonyokban. Már ő maga is adományoz – de feltételekkel. Katonaállítási
kötelezettséget és várépítést vár el az adományozottól. Jelentős várépítési
mozgalom indul meg, királyi és világi egyaránt. Támogatja a
magánhadseregek megerősödését (bandériumok), rájuk alapozta az ország haderejét. Fejleszti a királyi
haderőt is, visszahívja a kunokat (fia István felesége a kun fejedelem lánya
Erzsébet lesz), a városoktól is megköveteli a katonák kiállítását és azt, hogy
vegyék kőfallal körül a települést – ez a városi kiváltság feltétele lesz.
A Tatárjárás És Az Ország Újjáépítése IV. Béla Idején
A Sulinet történelem érettségi oldalán szaktanár által kidolgozott, letölthető érettségi segédanyagokat találsz. A témák között az érettségi vizsgán leggyakrabban szereplő címek között válogathatsz. Sikeres felkészülésedre garancia szaktanárunk többéves érettségi elnöki tapasztalata.
Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Ehhez a tanegységhez ismerned kell az államalapítás körülményeit, az Árpád-kori magyar állam hódításait, a királyság államszervezetét. Ebből a tanegységből megtudod, hogyan jutott válságba a királyi hatalom II. András idején, illetve hogyan érte Magyarországot történelmének első nagy katasztrófája, a mongol támadás. Ha elveszted valamelyik okmányodat, az okmányirodában kell pótolnod. A XIII. század Magyarországán a hiteles helyeken kezdtek ilyen hivatalos iratokat kiállítani. A fejlődés közelebb vitte az országot Európához, az Árpádok királyi hatalma ekkor érkezett csúcspontjára. Miközben Csehország német hűbéri függésbe került, Lengyel- és Oroszország széttagolódott, Szerbia és Bulgária Bizánccal harcolt, Magyarország közép-európai nagyhatalommá vált. A bizánci udvarban nevelkedett III. Béla 1172-ben lépett trónra, és 25 éves uralkodása alatt visszahódította Bizánctól Dalmáciát, Bosznia pedig magyar hűbéres lett.
- Történelem - túra vagy tortúra?: IV. Béla -tatárjárás, ország újjáépítése
- A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején | doksi.net
- 10. évfolyam (HBR)
A király ugyanis felfigyelt arra, hogy a tatárok az erős, kőből épült várakkal nem boldogultak, ezért nagy lendületet vett a kővárak építése Mind a várépítés szorgalmazásával, mind a birtokok adományozásával Béla végső fokon a nagybirtokosság megerősödéséhez járult hozzá. Gyermekei kiházasítását is a védelem ügyének rendelte alá. orosz és lengyel hercegekhez adta leányait. Az ország elpusztított részeinek újranépesítése érdekében telepítési tervet dolgoztatott ki, ezzel a 12. századhoz képest megváltozott a betelepülők összetétele. A hospesek, bevándorlók főleg a környező országokból jöttek. Legnagyobb számban a 1241-ben dúlva távozó kunok jöttek vissza, úgy 1245-46 táján. Az alföldi nagy, megüresedett területeken kaptak területeket Nagy és Kis-Kunság), hogy letelepedjenek. A kunoktól független jász csoportok, szlávok és németek is jöttek az országba. A román népesség a Kárpát-medence déli, délkeleti határaira költözött és a 14. századra számuk elérte a 40 ezer főt. Az országos betelepítési program főleg belső emigrációt jelentett.